Mi van akkor, ha érzelmeink lelki hullámvasútján a pálya egyik mélyebb pontján veszítjük el lendületet?
5 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://egymelegsrac.blog.hu/api/trackback/id/tr195542859
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
defalla 2013.10.01. 15:55:47
Akkor következik a "szar is ízetlen" időszak - majd ahogy jött, el is múlik! Remélem túl vagy rajta, de azért jobbulást kívánok, az ártani nem használ!
zold.fulu 2013.10.01. 16:16:44
@defalla: Egy rossz vidámparki élmény az nem csak úgy jön-megy, hanem olyan az amit megjegyez az ember és egy ideig nem vágyik a vissza... S az, hogy ki hogyan értelmezi ezen sorokban a hullámvasutat,nos az legyen az értelmező dolga.
Dalarann 2013.10.06. 22:35:18
Akkor ki kell szállni és elkezdeni tolni a kis kocsit.
zold.fulu 2013.10.07. 00:11:17
@Dalarann: Hehe. Ez jó, ez tetszik.... :P
Hát persze. Tolni... De ez azért bosszantó, hogy nem megy magától! :D
Hát persze. Tolni... De ez azért bosszantó, hogy nem megy magától! :D