Megdöbbentő, mennyire unalmasak manapság a hírek. Minden időszaknak megvan a maga sláger-témája, amivel napokig adásba is lehet kerülni. Ezek mellett éppen csak ott vannak politikusaink és elmebetegeink (ez a csoport akár fedheti is egymást) kirohanásai. Mégis nyugodt kiszámíthatóság, ami jellemzi a híradásokat. Eseti gyilkosságok és tragédiák "színesítik" az amúgy dög unalmas hétköznapokat. Advent idején a karácsonyi lázról és vásárokról, jótállásról. A következő nagy hullám a májusi érettségi-szezon, ami napokig tart és képtelenség nem értesülni arról, hogy Kis Pista a Kukutyini Gimnázium végzős diákja milyennek találta a matek érettségit. Nehéznek. No kérem, az augusztus meg a tanszeres-iskolakeződs hírek időszaka. Laza felvezetés ez a hosszú nyári uborkaszezon után.
Kezd már bosszantani az index.hu tankönyvbeszerzéssel kapcsolatos igen csak negatív propagandája. Jogos hát a kérdés, hogy az oktatásügyben zajló kérdések milyen jövőt vetítenek előre. Hová tart a magyar köz- és felsőoktatás? Előre mutat-e az iskolák államosítása és a tankerületi rendszer? Mire jó a blogona-rendszer?
pont. pont. pont.
Nézzük csak, mi fán terem a KELLO. Csontig lerágott téma ez már, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy az állami "nemzeti" Könyvtárellátó rendeli és szállítja a tankönyveket. Rövid kitérő: a KELLO nevét az iskolai könyvtár címleltárkönyvéből ismerem, ahol precízen vezették a gyarapodást és a számlaszámot is felvezették a tételek mellé. Itt láttam először a KELLO nevét, ugyanis az akkor még állami és nem nemzeti KELLO volt az, ahová a könyvtárak leadhatták a rendeléseiket. Milyen meglepő, ugye? Hiszen ez a neve. Manapság pedig a cég felel azért, hogy az iskolák rendeléseit összesítse, megrendelje és kiszállítsa. És ebből van most hatalmas hajcihő. Hát a lóf*szt. Az általános iskola nyolc évét úgy éltem le, hogy a tankönyveket az első tanítási napon (vagy utána!) kaptam meg. Állami közvetítés nélkül. Hírverés nélkül. Gond és probléma nélkül. Mondok jobbat, ami ebből következik. Teljes döbbenettel és értetlenséggel kezdtem a gimnázium kilencedik osztályát. Tankönyvvásár augusztus végén. Sőt, még tankönyvrendelési lapot is kaptunk, kiadóval, kiadási évével, kiadói kóddal, szerzővel tankkönyvcímmel együtt, hogy ami tesótól, szomszédtól megörökölt könyv otthon lapul, azt ne kelljen újra megvenni. Nyolc évig meg semmi. Szóval nekem senki ne hordjon össze baromságokat az apokalipszisről, amiért a tankönyvek csak az első kötőjel második tanítási napra érkeznek meg. Mutassanak nekem egy olyan iskolát, ahol elsején megkezdődik a tanítás és a hiányos felszerelés miatt oldalakat jegyzetelnek a lelkes elsősök. Ja bocs, ők még csak most fognak megtanulni...
Hát igazán nem értem, hol van itt a probléma, biztos bennem, hogy nem látom botrányosnak. Viszont idegesít, hogy ezen nem tudnak túllépni.
Sokan esélyt sem adnak, hogy az államosítás után kezdetét vegye az élet az iskolákban. Az első tanévkezdés a KLIK (milyen idióta rövidítés és ez a hivatalos) azaz a Klebersberg Kunó Intézmenyfenntartó Központ égisze alatt. Nos, én azok közé tartozom, akik bíznak abban, hogy ez is működőképes lesz. A bányászbéka fenek alá csak nem kerülhetünk, ugye...
Volt szó igazgatói kinevezésekről is. Hogy ez is mekkora hülyeség. Nem tudom, hogy az indexen kívül máshol is megírták-e azt a szörnyű hírt, hogy közel 100 iskolában nincs igazgató. Butaság. Van helyettesítési rend, ez nem véletlen. Ahogyan remélhetőleg a helyettesek kiválasztása sem véletlen műve volt és kellő szakmaisággal tudják levezényelni a tanévkezdést. Sőt, az általános rend szerint, ilyenkor az ig. h. megbízott igazgatóként vezeti az iskolát addig, amíg nincs kinevezhető vezető az iskola élére. Ilyet írni... Nincs igazgató... Ez több, mint pontatlan és pongyola...
A pedagógus bérek emeléséhez néhány személyes megjegyzés. Ideje volt. Neked, kedves olvasó, neked mennyit ér most meg, hogy a tanítónénid megtanított olvasni, írni és számolni. Mennyit ér a tudás, mennyit a képesség, amire szert tettél a tanügyi éveid alatt? Mert a kormánynak nettó 100 ezret sem.* Becsületes dolog, hogy emelik a béreket, de még így is durva aránytalanság áll fenn az "elvégzett" munka és a felelősség tekintetében.
Más vizekre evezvén ejtsünk szót a másik díszpéldányról is, a felsőoktatásról. Mert a közoktatás és az oktatáspolitikai vezetés vergődésén túl, van még néhány igazán érezhető hibája is a rendszernek. Címszavakban az egyéni tanrend, a versenyjelentkezés és a blogona-rendszerű oktatás. Aki volt egyetemista az elmúlt években, az tudja mire gondolok, aki nem, az majd tapasztalni fogja. Azok kedvéért, akik más terveket szőnek, most nem kezdek bele a regébe. Egy kalap hígtrágya az egész. Súlyos hibákkal. Sem hallgató, sem oktató, sem a háttérben dolgozó adminisztráció nem haszonélvezője a rendszernek. Kárvallottak vagyunk egytől egyig. A kérdés inkább az, hogy akkor miért tartjuk fent a fenntarthatatlant. Őszintén kíváncsi lennék, hogyan zajlott a jelentkezés a neptun előtti időkben. Tömegverekedéssel a tanulmányi osztály előtt? Aki hangosabban ordított? Vagy egyszerűen emberi módon, ésszel és józansággal megoldható feladat volt, hogy elkezdődhessen a tanév. Mert ez most nem több, mint lutri.
S ha már szerencsejáték. Azt hiszem mostantól Hoffmann Rózsa, Klinghammer István és a Balogh Erőforrás miniszter úr személyes irányítása alá vonnám a Szerencsejáték Zrt-t is. Hiszen az alább felsorolt változások sok mindent tükrözhetnek. Megbecsülést, gondoskodást és nagyobb "rendet". Meg azt is, hogy az egész túléléshez csak szerencse szükséges.
_________________________________
* közalkalmazotti bértábla szerint egy kezdő általános iskolai tanító bruttó havi alapbére F fizetési osztályba sorolva, 1. fizetési fokozatban bruttó 122.000 Ft azaz százhuszonkettőezer forint, ami nettó 79.910 Ft azaz hetvenkilencezer-kilencszáztíz forint. Hát kösz...
