Gyászjelentés

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy 2013. április 22. napján
Sony Ericsson K550i típusú mobiltelefonom
életének 5. évében
váratlan és visszafordíthatatlan betegsége után feladta a harcot.

A felejthetetlen mobiltelefon búcsúztatásáról a gyászoló család később intézkedik.

Nagyon sajnálom, klassz telefon volt. Anno még a nyolcadikos ballagásra kaptam. Akkoriban az egyik legmenőbb telefon volt. Sokak kezében látok még ma is ilyet. Funkcióiban nem volt egy csúcstelefon, viszont a kétledes fotófény zseblámpaerejű volt. Cybershot telefon ellenére viszont a kamerája csak 2 megapixeles volt. Elmondhatom, hogy ez a telefon nagyon sokáig, kiváló üzemidővel szolgált ki. Még a múlt hétéig hetente egyszer elég volt feltölteni. Éppen pénteken reménykedtem, hogy az egyetem végéig még kihúzza. Sajnos nem így lett. Már pénteken sem akart működni a "vissza" és az "ok" gomb, de érzelmileg zsaroltam. Amint a lecserélés került szóba, helyrejött. Az imént már a 7-es gomb sem működött, sőt, bekapcsolni sem tudtam. (A kikapcs. még ment.) Így aztán az itthoni tartalék telefont használom, ami egy kritikán aluli Samsung.

Kicsit tartok az új telefon kiválasztásától mert

a, drágák
b, érintőképernyősök
c, előnytelen konfigurációval rendelkeznek

Jelenleg van egy kiszemelt, ami még hagyományos készülék, hasonló árkategóriájú, mint a korábbi telefonjaim és még fotófény is van benne, ami nálam fontos szemponttá vált. Most már csak ezt a váratlan kiadást kell betervezni a szűkös költségvetésembe. Kicsit félek, ha sokáig halogatom, eltűnnek a piacról a számomra megfelelő gombos telefonok. A választék így is nagyon gyatra. Látszólag ez megkönnyíti a dolgomat, viszont a dilemma adott: ragaszkodjak-e a hagyományoshoz vagy legyek trendi és legyek okosabb egy telefonnal. Szeretnék hamar túljutni ezen a problémán.