Letaszítva. Egy remek film azoknak, akik szeretik a világot természetfeletti gonosz ténykedésével elképzelni, akik kicsit bizonytalanok és elgondolkozik ezen. És jó film azoknak, akik szeretnek megijedni és félni. Bukott angyalokról, démonokról és a gonoszról. A film egy kulcsmondattal kezdődik. "Elmesélem a történetet, amikor majdnem meghaltam" - mondja a bukott angyal.
Hát én is mesélek. Az elmúlt néhány hetes betegeskedés vélt okáról, lelki hátteréről. Elmesélem a történetet, amikor "majdnem" HÍV pozitív lettem.
Lázálmos bejegyzésemben is megemlítettem, hogy a gondolat ott motoszkált már akkor is. Ugyanis olyan kaput hagytam nyitva szex közben, amelyen bármilyen fertőzés könnyedén belém osonhatott volna. Ezért juthatott eszembe ez is. Az idő múlásával betegségem tünetei is megváltoztak. Sőt, bizonyos papírokon "ismeretlen eredetű lázas állapot" szerepel. A panaszok mellé ilyenkor aggodalom, már-már pánik is vegyül. És válasz keresés. A válasz pedig egy herpesz vírus okozta hosszú lefolyású betegség jelenti az orvosom szerint. A pánik ekkor aktivizálódott igazán, hiszen a több hetes (félre)kezelés után legalábbis bizonytalannak tartom a háziorvosom képességeit. Így hát én magam kezdtem válasz keresésbe. És akadtam is olyan válaszra, ami rendszert tudott alkotni a fejemben. A tünetek alapján természetesen téves diagnózisról van szó, hiszen HÍV pozitív vagyok, amit elkapni is volt lehetőségem azon a bizonyos kiskapun, amit már említettem. Pánik 2.0, halálos beteg vagyok. A gondolat innentől kezdett felemésztővé válni. Túl sok mindent láttam egyezni vélni.
Summa summarum, a barátommal ellátogattunk egy HÍV tesztre, aminek ő vetette alá magát. Miattam? Értem? Az én megnyugtatásomra. Történt mindez a hét első felében. Ma pedig már nyugodt vagyok. A teszt negatív. Emlékeztek? Azt mondtam elmesélem a történetet, amikor majdnem hív pozitív lettem.
Ez a "majdnem" persze messze áll a valóságtól. Például azért, mert mindketten, közösen, felelősségteljesen nyitottuk ki a kaput. Aztán pedig azért, mert a barátom az első pillanattól az utolsóig biztos volt az igazában. Én pedig itt is megkövetem ezért. Tévedtem. A látszat csal. A hosszú lefolyású herpeszes vírus okozta betegség nem HÍV, még akkor sem, ha annak akarja magát mutatni.
Tehát mindenképpen szemléletformáló tanmese volt ez számomra. Az emberi élet törékenysége, kiszolgáltatottsága. Ez már a betegségem alatt is megviselt. Az ágyhoz kötöttség, a vég nélküli küzdelem a láz ellen (még most is hőemelkedésem van esténként) és az ingadozó vérnyommás mérséklésére. Az emberi egészség roppant könnyen kerülhet veszélybe. Átértékeltem az élet fogalmát. Komolyan féltem, hogy igazam lehet és komolyan féltettem az életemet. Ha valaki átélt már olyan helyzetet, amikor jövője, sorsa, további élete került veszélybe, akkor érthet, miről beszélek. Átértékelődik minden szó, gondolat, cselekedet. Rájöttem, mennyire fontos számomra az élet, hogy mennyire ragaszkodom minden nyomorúságához, öröméhez. Hogy terveim, céljaim vannak a jövővel.
Vigyázzatok magatokra minden helyzetben! Az útkereszteződésben, a villamos előtt, viharban a fa alatt és szex közben is. Egyetlen életünk van amely felett mi vállalunk felelősséget. Legyünk magunkhoz mérten a lehető leggondosabb gazdák. Ez az, ami engem most más irány felé hajt majd tovább.
