Kezdem elveszíteni a kapcsolatot a világgal. Robotként válaszolok a kérdésekre, reggeltől éjjelig csak a képernyőt bámulom és alig találkozom emberekkel. Most a pszichológussal is nyári szünetet tartunk. Szóval úgy néz ki Pestre sem megyek az emberek közé Nagyon nyomottá tesz, hogy egyedül vagyok. Többször kérdezték már, mit teszek ilyenkor. A válaszom általában annyi, hogy az időre bízom. Ha a tőrt forgatni akarja, azt is. Most viszont megpróbálom magamat visszahozni az élők sorába. Élő emberi kapcsolatokra támaszkodni. Ha úgy tetszik, zenei kúrálás következik.
Ami pedig a sorozatot illeti (Fiúk a klubból), szerintem tartok egy napos szünetet a negyedik évad elején. Annyi bizonyos, hogy köze van a hangulatváltozásaimhoz. Meg persze öregedem. Már lassan fél éve múltam 20! :D Frusztrált vagyok, majd később ezt a bejegyzést is befejezem.
