Mit olvasok?

Hétköznapok a gondok, gondolatok és a boldogság háromszögében. Egy sokáig rejtőzködő, de most önmagát felismerő meleg srác érzései és gondolatai, végre őszintén a világról, önismeretről, a hétköznapokról és a melegségről. Utazás egy más világba, amit nem lehet megnevezni. Röviden és tömören: egy meleg fiú blogja.

Biztos vagy benne?

A blog, sok minden más mellett, nyíltan foglalkozik a szexualitással is.
Az ilyen jellegű bejegyzések olvasása 18 éven felülieknek ajánlott!

Újra olvasok

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Újra keresek

18+ (5) advent (1) aggodalom (1) ágy (1) aids (2) ajánlás (2) ajánló (1) álom (1) asszociáció (2) barátság (10) belváros (3) beszéd (1) beteg (3) BKK (1) BKV (1) blog (10) budapest (1) Budapest (7) búék (1) cél (1) célok (1) coming out (8) család (3) csend (1) csók (1) Dandár (1) egészség (4) egyetem (11) élet (8) elfogadás (1) elkőteleződés (4) élmény (10) elmúlás (1) előbújás (5) előítélet (2) ember (1) emberek (5) emlék (1) emlékek (5) én (10) eredmények (1) erőszak (1) érték (6) érzelmek (2) érzések (11) este (2) évforduló (1) Fabien (4) feladat (2) felhívás (1) film (1) fiú (4) fiúk (2) fiúk a klubból (1) fürdő (5) futár (1) gondolatok (23) gyász (3) hangulat (1) haza (2) házasság (1) hétköznap (14) hétvége (1) hideg (1) hír (3) hogyan tovább (1) homoszexualitás (6) húsvét (1) idézet (1) írás (2) iskola (11) játék (1) jövő (5) kaland (1) kamasz (1) karácsony (2) karkötő (1) kávézó (1) kérdés (9) kihívás (1) kikapcsolódás (2) Király (1) kirekesztés (1) kívánság (2) kommunikáció (1) könyv (1) környezetvédelem (4) környzet (4) közlekedés (1) kritika (1) krónika (1) kultúra (1) lány (1) magnum (1) márai (5) meghívás (2) megismerés (10) megszokás (1) megújulás (8) meleg (33) móka és kacagás (3) most (6) múlt (1) nehézség (4) nemzet (1) népzene (1) nyár (5) nyaralás (1) nyugalom (1) ő (1) oktatás (1) önismeret (15) önkifejezés (13) ősz (1) ötórai tea (1) otthon (2) párkapcsolat (12) pihenés (3) politika (1) pozitív (2) pride (3) probléma (3) qaf (1) relax (5) Rudas (1) rutin (2) séta (1) sorozat (1) srác (1) story (1) strand (1) szabadidő (5) szabadság (5) szauna (1) szavak (2) Széchenyi (1) szépség (1) szerelem (11) szeretet (4) szex (10) szexualitás (2) szilveszter (1) szimbólum (1) szórakozóhely (1) szünet (1) szüzesség (1) tabu (4) tanács (2) tánc (1) tanítás (2) tanulás (5) társaság (2) tavasz (4) tél (1) telefon (1) terv (4) tolerancia (1) történet (7) Trianon (1) újév (1) ünnep (8) út (1) vágy (11) várakozás (1) vége (1) vélemény (11) vendégség (1) vers (5) világnap (2) vita (1) vívódás (1) víz (1) zene (12)

Kukacok ellen

Creative Commons Licenc

Ez itt egy szám

Mosolyogj! :)

PS6832.jpg

"Hétköznapok a gondok, gondolatok és a boldogság háromszögében. Egy sokáig rejtőzködő, de most önmagát felismerő meleg srác érzései és gondolatai, végre őszintén a világról, önismeretről, a hétköznapokról és a melegségről. Utazás egy más világba, amit nem lehet megnevezni. Röviden és tömören: egy meleg fiú blogja." - áll a fülszövegen itt jobbra.

Legtöbbször mégis a véleményemnek, gondolataimnak adtam hangot itt, a blogban. Függetlenül szexuális orientációmtól, vallásomtól, bőrszínemtől. Én vagyok, aki a blog bejegyzéseiben megjelenek. Én vagyok, és magamról írok. Arról, ami foglalkoztat, amitől esetleg megkönnyebbülést várok.

Nem hiába, befelé forduló személyiség vagyok. Ezzel együtt az is jár, hogy gyakran teszem fel a kérdésimet magamnak. Bár mindig megpróbálok válaszolni rá, nehéz felelősen, objektíven válaszolni rá. Főleg nehéz, ha magamról van szó. Bár ismerem a szokásaimat, visszatérő kérdéseimet, mégis képes vagyok magamat újra és újra bizonytalanságba, határozatlanságba taszítani. Sokszor előfordul, hogy a korábbi magabiztosságomat elhagyva ugyanabban a kérdésben más véleményt fogalmazok meg. Ekkor belehajszolom magamat, mondván, hogy a megkérdőjelezés csak "rutin". Hiszen a tapasztaltaim azt mutatják - egy-egy ilyen döntés után következő helyzet, amikor "nincs kedvem, nem akarom, bánom az egészet" - megfordul és felejthetetlen élményekkel gazdagon örülök annak, hogy nem hagytam magamat lebeszélni. Jól emlékszem, azokra az évekre, amikor rendszeres táborozó voltam. A régi, egykori úttörőtáborokban eltöltött első éjszaka utáni fogadalmak megszegése később minden évben új kihívások elé állított. Persze minden évben jelentkeztem táborozni. Rendre megfigyelhető volt az is, amiről sorok óta írok. A hatalmas lelkesedés, a kedv és az elszántság; utána pedig a mindent romba döntő és megcáfoló akarat, hogy én inkább mégis itthon maradnék. Az utazás, az ismeretlen helyek, a megszokottól eltérő idegen társaság és az otthoni szokások hiánya mindig akkora félelmet váltott ki, hogy megtorpantam tőlük. Még most is gyakran előfordul, egészen apró dolgoktól a nagy jelentőségűekig.

Valójában kezdem érteni ezt a folyamatot, de sok minden tisztázatlan még. Az a feltételezésem, hogy nem a fentebb felsoroltaktól való félelem volt az oka, ami gondolkodóba ejt/ejtett. Valami más. Erre szeretnék most rájönni. Zavar, idegesít és megterhel, hogy ilyen küzdelmek árán tudok csak döntést hozni. A legegyszerűbb lenne mindig nemet mondani, elutasítóan viselkedni és remeteként visszahúzódóan élni. Erről már letettem, de a munka sem ösztönöz most. A vizsgaidőszak közepén, a legfontosabb vizsgáim előtt talán a felkészülést kellene szem előtt tartanom, de a munkához elengedhetetlen volt a bennem gyülemlő sorok kiengedése. A helyzet nem lett könnyebb, de ezt legalább kiadtam magamból. Tudja valaki, hová tettem le a telefonomat?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://egymelegsrac.blog.hu/api/trackback/id/tr635014636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása