Megválaszolhatatlan kérdések könyve c. művemen dolgozva, a mai nap után ezt a kérdést tehetném fel:

Mit nevezünk barátságnak?

Mivel nem most jöttem le a falvédőről, persze, hogy valóban megválaszolhatatlan kérdéseket gyűjtök össze. Tehát választ, na azt itt és most, nem fogtok kapni. Viszont akik azt hiszik, hogy a mostani bejegyzésnek köze lesz a témához, azoknak jók a megérzései. Valóban. Szó lesz barátságról.

Néha teszek kivételt. Erre akad példa és előfordulhat, hogy lesz is. Ez a kivételezés pedig elsősorban magamnak szól, én vagyok a kivételezett. Ma pedig egy ilyen kivételes nap volt. Kellemes órákat töltöttem együtt egy kedves ismerősömmel, akivel sikerült a virtuális valóságot kimozdítani a térbe. Amikor kirajzolódnak a vonások a karakterek mögé bújt valóságból, az új kapukat nyit meg. Négy és fél óra együtt töltött idő, egymással szemben ülve, teát szürcsölgetve, beszélgetve kínos csendek nélkül valójában már önmagában is elég visszaigazolás, hogy ami kialakult, az élő kapcsolatokban tovább mélyíthető fejleszthető, erősíthető. Az emberi kapcsolatok kialakítása pedig mindig kellő izgalmat rejt magában, hiszen önmagunk és más személyek is ott vagyunk egyszerre, egyazon helyen. Az is egészen bizonyos, hogy hetekig tartó hajnali beszélgetések és ez az észrevétlenül elszálló 4-5 óra is rengeteg idő a megismerésre.

S hogy mi lehet egy barátság alapja? Azt gondolom alapokat már ez is jelenthet, mint ahogyan elegendő egy-egy közös kapcsolódási pont vagy közös vonás. Kényes kérdés ez, hiszen az iskola már nem jelent közösséget, ahol tengernyi idő és lehetőség áll a rendelkezésre új emberekkel való megismerkedésre. Idővel mindez egyre nehezebbé, körülményesebbé, esetlegessé válik. "Csak" azok a közösen töltött idők teremtik meg ennek a kereteit. És létezik különbség kellemes társaság vagy barátság között? Lehet éles határokat húzni?

Legendásan rosszul ítélem meg a képességeimet. Például rendkívüli és töretlen lendülettel igyekszem meggyőzni magam pocsék kapcsolatteremtő és fenntartó képességeimről, antiszociális beállítottságomról. Milyen kár, hogy a tapasztalat ellenkezőt sugall, alá ásva ezzel saját hitelességemet... :P

Nos, a mai együtt töltött idő után újabb visszajelzést kaptam, hogy lehetséges új kapcsolatokat kiépíteni. Rengeteg más mellet ez az egyik jelentősége a mai napnak.

Meg az, hogy az időnek biztosan szárnya van. Négy óra hamar elszáll, kevés, rövid. A busz menetrend pedig hétvégente más... :)

Köszönöm az élményt és a lehetőséget! :-)